A Nógrád-Honti Ellenzék 1898. március 18-i száma (A kép nagyítható!)
A szabadságharc leverése után tilos volt megemlékezni a hősökről. 1863-ban Losonc díszpolgárának választotta Kossuthot. A város főterén állt rövid ideig szobra is. 1910-ben avatták Holló Barnabás alkotását, amit 1919 januárjában döntöttek le a cseh légionisták, majd a városon végigvontatva a tüzérlaktanya istállójában helyeztek el. Itt találták meg 1969-ben, amikor egy tornaterem alapjait ásták ki. A helyi muzeológusoknak köszönhetően elkerülte a beolvasztást, biztonságos helyen várja sorsa jobbra fordulását. Balassagyarmaton elsőként a szabadságharcnak állítottak emlékoszlopot. A forradalom 50. évfordulóján ünnepi számot jelentetett meg a Nógrád-Honti Ellenzék.
Minden rezsim más értelmezést keresett és talált. A két világháború között a Horthy-rendszer élesen elhatárolta magát a forradalmaktól, így a ’48-as gondolatkör nemzeti elemei váltak uralkodóvá. A Rákosi rendszer – cinikus módon – szeretett 1848 örököseként tetszelegni. A hivatalos propagandában a huszárok osztályharcban vettek részt, és ott hordták a „bornyúban” a Kommunista Kiáltványt is. A Kádár-rezsim három eseményt zanzásított – Forradalmi Ifjúsági Napok néven – közös ünnepségfolyamba: március 15-ét, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóját, március 21-ét, és a Magyarország „felszabadításának” mondott április 4-ét. A szabadságharc emléke így volt hivatva szolgálni a proletárforradalmi tradíció előtérbe helyezését és a Szovjetunióhoz való ragaszkodás kifejezését.
Koszorúzás az Magyar Demokrata Fórum szervezésében a balassa- gyarmati Petőfi-emléktáblánál, 1989. március 15-én
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése