Most jó lenni katonának...

A honvéd csapatok visszafoglalják Budát az osztrákoktól.
Than Mór festménye
.
A megye közgyűlésének tagjai 1848. március 24-én fegyvereket kértek 200 lovas és 800 gyalogos polgárőr számára a közrend biztosítására. Másnap utasították az illetékes szolgabírákat a „nemzetőrségi seregek” felállítására Balassagyarmat, Szécsény, Fülek, Gács, Nagyoroszi, Szirák és Kékkő községekben. Májusban Mészáros Lázár hadügyminiszter Lányi Istvánt küldte a megyébe toborzóbiztosnak. A nógrádi nemzetőrséget a délvidéki lázadók elleni harcra akarták küldeni.
.
Augusztusban folytatták a szervezést és szeptemberben már 1100 nemzetőr állt útrakészen, 304 szuronyos puskával, 100 vadászpuskával 400 pedig kiegyenesített kaszával. Szeptember 11-én Érsekvadkerten volt a zászlószentelés, innen vonultak Rétságon és Tolmácson át Vácra, ahol mindenki szuronyos puskát kapott. Szeptember 18-án újabb 3030 honvéd újonc kiállításáról hozott határozatot a megyei közgyűlés.
.
Miután január 18-án Balassagyarmatra, majd egy hónap múlva Losoncra is bevonultak a császári csapatok, a tisztikar kénytelen volt behódolni a királyi biztosnak. Az esküt, Madách Imrével együtt, aki katonai főbiztos volt, február 4-én tették le, kényszer hatására. A tavaszi hadjárat során a megyéből elkergették a császáriakat, újjászervezték a vármegye vezetését. Azonban a régi tisztikarból többen hivatalukban maradtak, így Madách Imre, aki bár lemondott hadbiztosi állásáról, továbbra is árvaszéki ülnök és választmányi tag maradt. Repetzky kormánybiztos megkezdte az önkéntes szabadcsapatok újbóli szervezését. Májusban az orosz betörés hírére Szemere Bertalan miniszterelnök népfelkelést rendelt el, amit ún. Választmányok szerveztek. Ezek egyikének lett az elnöke Madách Imre is.

1848 nyarán kezdődött a nemzetőrök toborzása

Nincsenek megjegyzések: